Ha a lélek fáj... a test is sajog I.

Habis Melinda klinikai szakpszichológus, pár- és családterapeuta jelölt, személyközpontú terapeuta


2017-11-02 14:58:21


Ha a lélek fáj... a test is sajog I.

 

Ahogy korábbi írásunkban megemlítettük, a tartós stresszválasz eredménye szervezetünk kimerülése, melyre először lelki tünetekkel (például krónikus fáradtság, szorongás, alvászavarok) és ha ezekre sincs megfelelő reakció, testi betegségekkel válaszolunk.

Érdemes megjegyezni, hogy testünk és lelkünk egy komplex rendszert alkot, ami együttesen határozza meg közérzetünket. Ha lelkünk sérül, az gyakran testi elváltozást is magával hoz. Ez természetesen fordítva is igaz, ha súlyosabb testi betegséggel (gondoljuk például a rákra, vagy egy komolyabb autóbaleset utáni felépülésre) kell szembenéznünk, az lelkileg is megvisel bennünket. Míg a testi tünetek orvosilag jól körvonalazhatók, kezelhetők, lelki problémáink felderítése, a kettő összekapcsolása sokkal nehezebb feladat. Gyakran előfordul, hogy egy fájdalom-tünet mögött nem található diagnosztikai eszközök segítségével kimutatható elváltozás, vagy nem olyan mértékű, ami teljes egészében magyarázná a tünet súlyosságát és az emiatt megélt szenvedést. (Ennek pontos mechanizmusáról következő blogbejegyzésünkben fogunk részletesebben szólni.) 

Minden testi betegség hátterében vannak bio-pszicho-szociális tényezők melyek egyidejű kezelése szükséges a mielőbbi teljes gyógyuláshoz. Ezt úgy kell elképzelni a gyakorlatban, hogy például egy influenzás állapot mögött sem csak maga a vírus áll, hanem figyelembe kell vennünk szervezetünk komplex reakcióját is a fertőző ágens támadására. (Vajon mitől függ, hogy elkapjuk-e a vírust, vagy sem?) Nem csak testünknek, lelkünknek is van immunrendszere, melyről sokkal kevesebb szót ejtünk, hiszen az jóval kevésbé megfogható, vizsgálható, mint a hagyományos testi értelemben vett immunrendszerünk. Minden betegség kialakulásában vannak tehát sejtszintű élettani változások, társas hatások, megterhelő életesemények és testi-lelki változások, melyek szoros kölcsönhatásban állnak egymással, együttesen vezetnek az adott kórkép kialakulásához. Influenzavírusos példánál maradva, ha immunrendszerünk erős, kisebb valószínűséggel ver le minket a lábunkról a betegség. A legtöbb betegség hátterében tehát lelki okok is vannak, melyek hatására képtelenek megküzdeni a változással, szükségünk van egy kis „kényszerpihenőre”.A lelki tényezők immunrenszerünkre gyakorolt hatását a pszichoneuroimmunológia vizsgálja, ami egy viszonylag új tudományág. Pszichoszomatikus megbetegedéseknek nevezzük azokat a kórképeket, melyek kialakulásában és fennmaradásában a lelki tényezők kiemelt szerepet játszanak. Ezek a betegségek nagyon sokrétűek lehetnek, gyakran hosszú ideig fennállnak, de tünetváltás is jelentkezhet. 

 

(Amikor az egyik betegséget meggyógyítják, előjön egy másik, azután egy harmadik.) A magyar származású Franz Alexander, a pszichoszomatikus orvoslás megalapítója 1930 és 1950 között a következő hét betegséget határozta meg pszichoszomatikus betegségként. Magas vérnyomás, IBS (irritábilis bél szindróma), fekélyes bélgyulladás, asztma, gyomorfekély, a sokízületi gyulladás, bőrgyulladás és a pajzsmirigy túlműködés. A lista azóta bővült, sőt a kutatások a pontos idegi hatásmechanizmusokat is egyre részletesebben ismertetik.
 

A pszichoszomatikus betegségek kialakulásában és fennmaradásában az érzelmi megterhelések (például kapcsolati vagy belső konfliktusok, túlterheltség) kiemelt szerepet játszanak, ezért ha a ezeket kezeljük, nagy valószínűséggel a betegség tünetei is csökkennek majd.

 

A leggyakoribb pszichoszomatikus betegségek a következők

Autoimmun betegségek: pl. sokízületi gyulladás, sclerosis multiplex pl. sokízületi gyulladás, sclerosis multiplex
Bőrgyógyászati betegségek: pl. pikkelysömör, ekcéma
Emésztéssel kapcsolatos panaszok: pl. hányinger, hányás, hasmenés
Endokrinológiai eltérések: hormonzavarok, pajzsmirigy betegségek, II-es típusú cukorbetegség
Érzékeléssel kapcsolatos zavarok: pl. kettős-látás, homályos látás, vakság; fülzúgás, halláscsökkenés, hallásvesztés; zsibbadás, tapintás-, hőérzés csökkenése vagy hiánya; remegések, érzészavar
Fájdalom tünetek: pl. migrén, hasi fájdalom, hát- és derékfájás, izomfájdalom, izületi fájdalom, végtagfájdalom, mellkasi fájdalom, menstruációs fájdalmak
Gyomor és bélrendszer betegségei: pl. colitis ulcerosa, IBS, gyomor- és nyombél fekély, reflux
Kardiovaszkuláris betegségek: pl. magas vérnyomás, szívtáji fájdalmak 
Légzőrendszer betegségei: pl. köhögés, asztma, különféle pollen allergiák 
Nőgyógyászati betegségek: pl. rendszertelen vérzés, visszatérő nőgyógyászati betegségek, premenstruális szindróma, meddőség, vetélés, súlyos terhességi hányás
Neurológiai jellegű tünetek: koordinációs vagy egyensúlyzavar, bénulás vagy gyengeség, nyelési nehézség vagy torokszorulás (torokgombóc-érzés), beszédképtelenség, tapintás- vagy fájdalomérzés kiesés, kettős látás, vakság, süketség, görcsök, nem ájulásos tudatkiesés
Mozgással kapcsolatos tünetek: pl. koordinációs zavar, izomgyengeség, bizonytalan járás, beszédképtelenség
Túlsúly
Szexuális zavarok
: szexuális érdektelenség, erekciós vagy ejakulációs zavar, szexuális aktussal kapcsolatos fájdalmak

Hogyan gyógyíthatóak a pszichoszomatikus betegségek?

A pszichoszomatikus betegségek gyógyításánál alapvető fontosságú, hogy a testi tünetet ki kell vizsgáltatni és szakorvos segítségével kezeltetni, emellett pedig pszichológust felkeresni, aki pszichoterápia segítségével segít körbejárni és felszámolni a betegség lelki összetevőit. 

Sajnos még mindig gyakran előfordul, hogy (megfelelő pszichológiai képzettség hiányában) soká, vagy egyáltalán nem küldik pszichológushoz a pszichoszomatikus betegségben szenvedő betegeket, így kezelésük pusztán a tünetek kordában tartására irányul. Pedig a hatékony kezelés kulcsa az összes, betegség kialakulásában és fennmaradásában jelentős tényező megszüntetése. Amennyiben a betegek későn jutnak pszichológushoz, az nagyban rontja a gyógyulás kilátásait, növeli a terápia hosszát (a pszichoterápia sem csodaszer, az ennek hatására létrejövő változások csak lassan épülnek be a személyiségbe). Jó hír azonban, hogy sosem késő elkezdeni az önismereti munkát, mert általában a közérzetünk a legsúlyosabb testi betegség ellenére is javítható, s ez kedvezően hat a testi állapotunkra is. A hagyományos orvoslásnak azonban nem része a tünetek üzenetének megfejtése. Az első pszichodiagnosztikai interjú során a szakember körültekintően felméri a kliens életkörülményeit, a panaszok jelentkezésének időpontját, jellegzetességeit, összefüggéseket keres a lelki és a testi tünetek között. Átgondolja a környezet hatását, ezek befolyását a panaszokra. Ezután pedig rendszeres beszélgetések segítségével rávezeti kliensét azokra a változtatásokra, melyeket véghezvinnie szükséges ahhoz, hogy ismét tünetmentes, teljes életet élhessen. A gyógyulás kulcsa tehát a pszichoterápia hatására kliens kezébe kerül.

 

 

Kíváncsi Önben van-e szorongás? Töltse ki tesztünket!

 

Felhasznált irodalom:

Glen O. Gabbard (2008) A pszichodinamikus pszichiátria tankönyve. Oriold és Társai Kft
BNO-10 zsebkönyv - DSM-IV-TR meghatározásokkal Animula Kft. Kiadás éve: 2004.

További olvasnivalók a témában:

Bárdos Gy. (2003) Pszichovegetatív kölcsönhatások. Scolar
Bauer, J.(2011)  A testünk nem felejt. Usrus Libris
Császár Gy. (1989) Pszichoszomatika a gyakorlatban. Pszichoteam.
Kulcsár Zs. (2002) Egészségpszichológia: egyetemi tankönyv. ELTE Eötvös Kiadó.
Minuchin, S., Rosman, B., Baker, L. (1995) Pszichoszomatikus családok. Animula Kiadó
Onnis, L. (1993) A pszichoszomatikus zavarok rendszerszemlélete. Animula Kiadó

ONLINE TERÁPIA ÉS TANÁCSADÁS

Skypeon otthonából, kényelmesen

Habis Melinda

klinikai szakpszichológus, pár- és családterapeuta jelölt, személyközpontú terapeuta

és Kollégái

Kérdezzen szakembereinktől online. Gyors és hatékony megoldást kaphat felmerült problémáira.

Megbízható szakemberekkel

Kérdezek