Párkapcsolati problémák pszichológus szemmel

Habis Melinda klinikai szakpszichológus, pár- és családterapeuta jelölt, személyközpontú terapeuta


2017-10-22 13:40:16


Párkapcsolati problémák pszichológus szemmel

 

Szakértőnk, Habis Melinda pár- és családterapeuta jelölt, klinikai szakpszichológus és személyközpontú terapeuta, korábbi írásait nyomon követheted weboldalán is, az www.onlinepszichologus.net-en

 

Ahogy múlt heti, online társkeresésről szóló bejegyzésünkben írtunk róla, korábban az ismerkedés meghatározott rend szerint zajlott, sokkal több kimondott vagy kimondatlan szabály volt egy-egy párkapcsolatban. Mindenki tudta, mit várhat el egy férjtől vagy feleségtől. Ma azonban elmosódottak a nemi szerepek, nem ritka hogy a nő keres többet, vagy a férfi végez rendszeresen házimunkát, kiveszi a  részét a gyermeknevelésből. A sok lehetőség amennyire áldásos hatású (hiszen könnyen önmagunk lehetünk), éppen akkora bizonytalanságot is szül. Megnöveli a partnerek között a hatékony kommunikáció jelentőségét.

Miből fakadnak a párkapcsolati problémák?

 

A kérdés talán banálisnak tűnik, bárki rögtön rávágná, hogy a pár tagjai közti kommunikáció hiányából, eltérő nézetekből. Ha jobban belemegyünk a részletekbe, meglátjuk azonban, hogy nem is olyan egyszerű ez, mint gondolnánk, hiszen a párkapcsolatba két felnőtt ember lép, mindegyik fél magával hozza a saját múltját, viszonyrendszerét, értékrendjét, elvárásait

 

A páros ráadásul mindig egy tágabb közegben, például faluban vagy városban él, ahol további szabályokkal, elvárásokkal szembesül. Természetesen az egész társadalom, a szocio-kultúrális környezet is hat a diád mindkét tagjára, illetve közvetett módon a kapcsolatukra is. Ha tehát Péter és Mária Magyarország egy kis eldugott falujában laknak, de elköltöznek egy nagyvárosba, vagy akár külföldre, akkor már pusztán ennek hatására a kapcsolatuk dinamikája is meg fog változni. Például ha nem beszélik egyformán a nyelvet, vagy ha csak egyikőjük talál állást, emiatt tudattalanul máshogyan fognak egymáshoz viszonyulni. Lesz kimondatlan alá-fölérendeltség a kapcsolatukban, ami sok hétköznapi konfliktushelyzetben megnyilvánulA változások növelik a felek kötődési szükségletét, például jobban összetartanak egy idegen környezetben. Több időt akarnak együtt tölteni, mint korábban. (De lehet, hogy ez csak a pár egyik tagjára igaz, mondjuk arra, aki kevésbé akarta ezt a változást.) Igaz ez munkahelyváltásra, vagy az anyagi helyzet módosulására is, hogy csak néhány kiragadott példát említsek. Minden változáshoz alkalmazkodnunk kell egyéni és párkapcsolati szinten is. Ráadásul ezek megterhelik az egyének megküzdő képességét és próbára teszi a tagok közti kommunikációt és együttműködési készséget


Az, hogy mindannyian más-más szokásokat hozunk a párkapcsolatba sokszor csak hosszú hónapok, évek múltán derül ki, hiszen a kezdeti szerelem felülírhatja ezeket a nézeteltérések. Idővel azonban egyre nagyobb áldozatnak tűnhet minden igényt kimondani, folyamatosan alkalmazkodni egymás idényeihez. Gyakran az összeköltözés élezi ki ezeket a konfliktusokat, hiszen a másik felet be kell engednünk a napi rutinunkba, megbeszélni a számunkra zavaró szokásokat. 

Ez intenzívebb önismereti munkát igényel, hiszen el kell döntsük, mik a számomra fontos dolgok és miben tudunk alkalmazkodni. (Mennyire zavar például a wc-ülőke állása, vagy feltétlen rá kell-e tenni a kupakot a fogkrémtubusra. Mennyire merünk beszélni erről, tudunk-e konszenzusra jutni egy-egy kérdésben?) Nem csak ezekben az apróságokban nyilvánul meg az, hogy mit hozunk otthonról, hanem például a bizalom és őszinteség kérdésében is. Mi jut az eszembe, ha a párom egyedül szeretne elmenni bulizni?  Elhagyatottnak érzem magam, esetleg félek, hogy megcsal? Mit láttam otthon, a szüleim kimondták, ami zavarja őket? Mi lett a vége egy ilyen szituációnak? Ezeket a mintákat ösztönösen hordozzuk, akkor is hatnak a viselkedésünkre, ha nem is vesszük észre őket. Önismereti munkával azonban feltérképezhetőek, javítható az ezekkel kapcsolatos kommunikáció. A bizalmatlanság problémája legtöbbször a nem kielégítő anya-gyermek kapcsolatra vezethető vissza. Ennek párkapcsolatra gyakorolt hatásának megszüntetéséhez egyéni pszichoterápia, vagy párterápia szükséges.
 

Bár evidens, hogy mennyire fontos a pár tagjai közti kommunikáció, kevesen tudják, hogy az, hogyan reagálunk a másikra, egy komplex kölcsönhatás eredménye. Egy párkapcsolatban sosem beszélhetünk pusztán ok-okozati viszonyról. („Ideges lettem, mert te azt mondtad”, mindig alaposan körbe kell járni a feszült helyzetet. Mi történt előtte, volt-e korábban hasonló szituáció, az hogy zajlott?) Ez a családterápiás szemlélet egyik alappillére, melyet cirkuláris okságnak neveznek. Sosem lehet tehát nem kommunikálni. A csendnek is hatása van a felekre, az egyik fél passzivitása a másikban tehetetlenséget és agressziót szül. Mindig nagyon alaposan meg kell hát néznünk egy-egy konfliktushelyzetet. Hogyan kezdődött, miként hatottunk egymásra, ahelyett, hogy csak a másik felet, vagy önmagunkat okolnánk a nehézségekért. Ezt ha nem is könnyű, de érdemes mindig szem előtt tartani!

 

Hogyan lehet változtatni azon,
ami nem működik jól?

 


Először is nagyon fontos körvonalazni, pontosan mi zavar minket a párkapcsolatunkban

Mire vágyunk, amit nem kapunk meg?

Honnan ered ez a hiány, miért fontos ez a számunkra?

Utána lehet erről kommunikálni. Mivel minden pár és minden konfliktushelyzet egyedi, nem lehet általánosan működő irányleveket mondani. Mindannyiunknak meg kell küzdenünk a kapcsolatainkért és azért, hogy ezekben minél inkább önmagunk lehessünk. 


Ha a pár tagjai nem tudják az igényeiket feszültségmentesen megbeszélni, felmerül párterápiás segítség igénybevételének igénye. A családterapeuta szakember segít megérteni, hol siklik ki a megbeszélés, hatékonyabbá teszi a felek közti interakciót. Sokszor azonban ez nem megoldható, vagy az egyik fél elzárkózik a segítségkéréstől. Ilyenkor sem kell kétségbe esnünk, hiszen a család (párkapcsolat) egy rendszer, amiben ha az egyik fél változik, az a többi tagot is alkalmazkodásra készteti. Így tehát előfordul, hogy annak a félnek a változása, aki „kevésbé tűnik problémásnak”, megoldja a párkapcsolati problémákat.

Fontos azonban tisztázni, hogy ettől függetlenünk mindkét fél felelős a saját tetteiért és vannak alapvető szabályok, amiket érdemes lefektetni. Például, hogy a fizikai agresszió nem megengedhető!

Érdekli pszichológiai tesztünk alapján milyen a párkapcsolata? Töltse ki párkapcsolattal való elégedettséget mérő kérőívünket!

 

Felhasznált irodalom:

Barát Katalin előadása (2015. szeptember 25.) a Maygar Családterápiás Egyesület módszperspecifikus családterápiás alapképzésének keretein belül elhangzott előadása a "A családterápia alapfogalmairól, beavatkozási területeiről" címmel

 

További olvasnivalók a témában:

Asen, E. (1997) A boldog család. Park Kiadó
Barnes, G. G. (1991) Család ,terápia, gondozás. Animula
Böszörményi-Nagy I. (2001) A kapcsolatok kiegyensúlyozásának dialógusa. Coincidencia
Buda B. (1997) A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei, Animula

 

A cikk forrása: www.onlinepszichologus.net

ONLINE TERÁPIA ÉS TANÁCSADÁS

Skypeon otthonából, kényelmesen

Habis Melinda

klinikai szakpszichológus, pár- és családterapeuta jelölt, személyközpontú terapeuta

és Kollégái

Kérdezzen szakembereinktől online. Gyors és hatékony megoldást kaphat felmerült problémáira.

Megbízható szakemberekkel

Kérdezek